2011. május 1., vasárnap

KÍSÉRTET JÁRJA BE MAGYARORSZÁGOT! — AZ MSZMP KÍSÉRTETE.

Nemzeti Együttműködés Rendszere
és Széll Kálmán Terv — retro.


Ajánlom ezt a bejegyzést elsősorban a mai 30-as 40-es korosztálynak. Csak a tájékozódás és az információk végett. Felhívva a figyelmet arra, hogy kevés új van a Nap alatt, és mindennek van előzménye, amelyről sokan azt hiszik, hogy azt már a feledés jótékony homálya fedi.
Egyre több részlet kerül nyilvánosságra a kormány „reformterveiről”. Mindez persze nagyfokú visszatetszést is szül bizonyos területeken. Aki azonban kellő empátiával olvassa mindezeket, rájön: déja vu érzése nem egészen alap nélkül való.
Nézzük a régi részleteket, és hasonlítsuk össze az elmúlt egy év során elhangzott politikai és gazdaságpolitikai nyilatkozatokkal.
A szövegek hasonlóságáért, tartalmáért és jelenünkben való újra felbukkanásáért, esetleges azonosságáért nem vállalok felelősséget.

Az alanti idézetek a MSZMP XIII. kongresszusának (1985. március 25–28.) jegyzőkönyvéből valók. (Megjelentette a Kossuth Kiadó 1985-ben.)

„Történelmünk során a …fejlődés következtében pártunk a nép pártja, társadalmunk vezető ereje lett; igyekszik küldetésének becsülettel eleget tenni.
…Hiszen az élet gyorsan halad, a társadalom(ban) .. új kérdések jelentkeznek, amelyekre …húsz évvel ezelőtt adott válasz már nem felel meg tökéletesen. Ezért folyamatosan meg kell újítani politikánkat.
… Ez a szövetség pártunk politikájának rendkívül fontos eleme. Eddig is arra törekedtünk és a jövőben is az a célunk, hogy a nemzet minden alkotóerejét tömörítsük, összefogjuk abban az erősödő és fejlődő …nemzeti egységben, amely Magyarországon politikai arculatát alapvetően meghatározza. ... munkánkban mindenki részt vehet, aki a nép sorsát szívén viseli, és segíteni akarja a nép boldogulását.”

A gazdaságról:

„…Most már hatékonyan kell gazdálkodni, és minőségi terméket kell gyártani a belső fogyasztásra és a nemzetközi piacra egyaránt. E feladat megoldását nehezíti, hogy számunkra nem nagyon kedvező a külső gazdasági környezet. De ezen nem tudunk változtatni.
…Ma a tíz és fél milliós lakosságú országban ötmillió dolgozó mellett 2 300 000 körül van a nyugdíjasok és járadékosok száma. Ha valamennyiük helyzetét egyformán akarnánk javítani, azt hiszem, nem lennénk igazságosak, és nem segítenénk megfelelően ott, ahol valóban szükség lenne erre.
…A pálykezdők sincsenek azonos helyzetben, mert ismerünk jómódban élő családokat, ahol a pálykezdő fiatalok elindítása az életbe nem nagy probléma, másoknak viszont nincs ilyesfajta hátterük.”

A kultúráról:

„…Ha valamely nemzetre érvényes, hogy „nyelvében él a nemzet”, akkor az ránk magyarokra, mindenképpen az. …Óvjuk nyelvünket, s tanítsuk a szép, tiszta beszédre a fiatalokat is. Ezt segítse a család, az iskola, ahírközlés, az irodalom és a művészet. A tisztes, jó családi életből, az anya és a gyermek szeretetéből csináljunk kultuszt…. s ez az erkölcs képviseli a jövőt.”
(Kádár János szóbeli kiegészítése. Idézett mű 185, 186, 187, 191, 192, 195. oldal)

A Nemzeti Együttműködés Rendszeréről

„…kiterjedt, az egész népet magábafoglaló politikai mozgalom, amely közéleti teret ad …hívők és nem hívők együttműködésének. A közmegegyezés szellemében …egyesülnek az ország társadalmi és politikai szervezetei, amelyek a közösségi érdek jegyében képviselik a különböző .. rétegeket, előmozdítva ezzel a szövetségi politika érvényesítését, a ….nemzeti egység megerősítését.”

A káderek kiválasztásáról:

„…Bizonyságul ehhez hadd idézzem itt Lenin egyik 1921-ben elmondott gondolatát, amely így hangzik »A munkások, a parasztok, az értelmiségiek tömegében szép számmal akadnak tehetséges, becsületes pártonkívüliek, akiket a gazdasági építés fontosabb posztjaira kell állítani, oly módon, hogy a szükséges ellenőrzést és irányítást a kommunisták végezzék. …Ebből a célból olyan párton kívüli munkások és parasztok csoportjait, akiknek becsületessége kiállta a próbát, be kell vonii a munkás-paraszt felügyeletbe, és minden hivatali állásától függetlenül, formaságok nélkül be kell vonni őket a munka ellenőrzésébe és megítélésébe.«
…A hatalommal való visszaélés egyik formája a vita elutasítása vagy a vitapartner elintézése politikai inszinuációval, esetleg a vitapartner demagógiával való megvádolása, ha kényelmetlen a véleménye. lehetnek persze olyanok is – nem tudom –, akik megalapozatlan ambíciókkal, a pozíciókért való tülekedésben a rossz közérzetre játszanak. Többnyire olyankor szokott ez előfordulni, amikor a helyzet veszélyessé válik, és megnyílik az út a gondviselésszerű, karizmatikus személyek képében jelentkező sötét erők előtt.”

A nemzetről:

„…A hazánkban élő nemzetiségeket és a határainkon túl élő magyarokat a népeinket összekötő hídnak tekintjük. …az alkotmány szellemében, a humanista politika jegyében így gondolkodik erről, s ebben kifejeződik népünk nagy többségének gondolkodásmódja is.
… A cselekvési tér tágítása, a politikai intézményrendszer hatékonyságának növelése, az erkölcsi viszonyok javítása, a szilárd értékekre épülő követelmények érvényesülése áttételesen bár, de végső soron a gazdálkodás feltételeit is javíthatja. gazdaság és politika kapcsolatában a felelősség terhe nemcsak az állami szervek vállán nyugszik, hanem a társadalmi, politikai szervezetekén is.”
(Részletek Pozsgay Imre hozzászólásából. Idézett mű 414, 416. oldal)

És végül néhány mondat a kongresszus határozatából:

„…A megváltozott helyzetben élesebb megvilágításba kerültek munkánk gyengeségei: esetenként az irányítás lassú reagálása, a kellő rugalmasság hiánya, a végrehajtás következetlenségei és formális megoldásai, az elnéző magatartás a …normákat sértő jelenségekkel szemben.
Társadalmunkban növekvő ellenérzést váltanak ki a munka nélkül szerzett és teljesítménnyel nem arányos jövedelmek, a felelőtlenség megnyilvánulásai, az állampolgári fegyelem lazulása és a törvényeket, a …közerkölcsöt sértő más jelenségek.
…Társadalmunk harmonikus fejlődése szükségessé teszi, hogy államunk és társadalmunk jobban támogassa és védje a család intézményét, A család szerepe meghatározó a gyerekekről való gondoskodásban, a fiatalok nevelésében, a nemzedékek összetartásában, a közösségi magatartás formálásában.
…A népesedés hazai alakulása nagy fontosságú társadalmi ügy. Összehangolt állami és társadalmi erőfeszítésekkel el kell érni, hogy a népesség csökkenése megálljon, hosszabb távon a lakosság száma növekedjen.
…A kormányzati munkát is tovább kell fejleszteni. …Emelni kell az államigazgatás színvonalát, érzékelhető javulást kell elérni a lakosság ügyeinek intézésében, a bürokrácia visszaszorításában.
…Különösen fontos a közélet tisztaságának megóvása, a következetes harc a hatalommal való visszaélés, a személyi összefonódások, a protekció, a korrupció minden megnyilvánulása ellen. A társadalom érdekében határozott intézkedésre van szükség azok ellen, akik felelőtlenül bánnak a köztulajdonnal, jogtalan haszonszerzésre törekednek vagy bármilyen más formában a közösség rovására akarnak előnyökhöz jutni.
…Az anyagi források gyors növekedésével nem számolhatunk, ezért a meglevőket célirányosan, hatékonyabban kell felhasználni. Társadalmi juttatási rendszerünket – alapvető vívmányaizt megőrizve – jobban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeinkkel, és fokozottabban kell érvényesíteni a rászorultság elvét, a társadalmi igazságosságot. Egyes juttatások, szolgáltatások jobban igazodjanak a szociális és jövedelmi helyzethez.”
(Az MSZMP XIII. Kongresszusának Határozata. Idézett mű 569, 572, 573, 574, 582. oldal)

Amennyiben a kedves olvasó némi hasonlóságot vél felfedezni a Nemzeti Együttműködés Rendszere dokumentumai, a NENYI és az új alkotmány egyes megfogalmazásai között – ezeket terjedelem híján nem idézem ide –, az sajnos nem az én hibám.

Mint a bevezetőben is írtam: nincs új a Nap alatt.
Úgy is fogalmazhatnánk: Nincsenek régi viccek, csak öreg emberek; egy újszülöttnek minden vicc új.

De azért elkeserítő, hogy a mai politikai elit, tulajdonképpen, új gondolatra képtelen, semmi eredeti elképzelése nincs!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése